„Kiskunmajsa város legnagyobb iskolája, az Arany János Általános Iskola az 1790-es években már két tanteremmel és két tanítóval rendelkező iskola volt.
1821 jelentős dátum a majsai iskolaépítés történetében. Hat tanteremmel átadják a megnövekedett tanulólétszámot jobban kiszolgáló új iskolaépületet, amely a „fatornyos iskola”-ként él a helyiek emlékezetében.
Az 1894-es év újabb fejezet kezdete a majsai tanítás történetében, mert elkezdődik a leánygyermekek oktatása a Csontos Károly és neje által alapított leányiskolában.
1929 őszén kezdik építeni, s 1930-ban már áll is a „fatornyos iskola” helyén a kormánytámogatással épülő tíztantermes „emeletes iskola”, melynek jellegzetes épülettömbje hosszú időre meghatározza a község központjának arculatát.
Az 1949. évi államosítás idején először összevonják a helyi iskolákat, majd 1954-től újra engedélyezik a különválást. Így jön létre a Belterületi Leányiskola és a Központi Fiúiskola Igazgatósága a hozzájuk tartozó tanyai iskolákkal együtt, valamint a Kígyósi Iskolák Igazgatósága is.
A hatvanas évek elején ismét átszervezik az oktatást, 1962-ben bevezetik a koedukációt a belterületen is. 1972-ben két előadó- és két technikateremmel bővül az emeletes iskola tömbje.
1973-ban a centralizációs politika megszünteti a külterületi iskolák felső tagozatát, a tanyai kisdiákokat az újonnan épült hétközi diákotthon várja.
1974 elején pedig a körzetesítési pártpolitikának köszönhetően újra egyesítik az összes majsai általános iskolát, az immár csak alsó tagozatosokat tanító tanyai iskolákat a Külterületi Általános Iskolák Igazgatósága irányítja.
A belterületen létrejön Kiskunmajsa történetének legnagyobb „oktatási trösztje” 1600 tanulóval. A létesítményfejlesztés azonban nem tart lépést e döntéssel, ezért folyik a tanítás mindenhol: az addig meglévő tantermek mellett a gimnázium és kollégium szabad termeiben, üres orvosi rendelőben, sőt a tűzoltószertár szabad helyiségeiben is.
Ekkor, 1981-ben épül fel a központi épület belső, udvari szárnya, és válik önállóvá 2.sz. Általános Iskolaként a jelenlegi Móra Ferenc Speciális Tantervű Általános iskola. Ezek az intézkedések enyhítenek a korábbi évek létesítménygondjain, de még mindig 40-44 tanuló szorong az új, 25 férőhelyesre tervezett tantermekben.
Az igazi, elodázhatatlan megoldás 1989-ig várat magára. Ekkor adják át a város új általános iskoláját, a Széchenyi István Általános Iskolát, az akkor településfejlesztési terveknek megfelelően városunk nyugati részén.
1991 szeptemberében pedig megkezdődik az oktatás a később Szent Gellért nevét felvevő katolikus általános iskolában. Ezzel teljesedik ki városunk alapfokú közoktatása több, mint másfél évtizedre. 1998-ban az egyházi kárpótlásból felépül az új sportcsarnokunk és az Arany János Általános Iskola hat tantermes Fő utcai szárnya
Kiskunmajsa Város Önkormányzata 2007. augusztus 1-től új, többcélú, közös igazgatású intézményt hoz létre, melynek során összevonásra kerül a korábbi két önálló általános iskola, az Arany és a Széchenyi és melléjük integrálódik a Napsugár Óvoda és a korábban ugyancsak önálló bölcsőde.
Az új intézmény az Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde elnevezést kapja, rövidített névváltozata: AJKI (Arany János Közös Igazgatású Intézmény). Az intézmény öt feladatellátási helyen működik.
2013. a következő változás éve: törvényi előírásoknak eleget téve megszűnik a többcélú, közös igazgatású intézmény, és az oktatási intézményegység Kiskunmajsai Arany János Általános Iskolaként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kiskunmajsa Tankerületének irányításával állami fenntartásba kerül.
2013. augusztus 1-től pedig a Móra Ferenc Iskolával történt összevonást követően már az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény is szerepel a nevében. (EGYMI)
Csóti Péter
címzetes igazgató